Liszti-Hiszti

Andersen-mesét bizonyára olvastunk már – gyerekek és felnőttek egyaránt. Ki ne emlékezne a kis gyufaárus lány szívszorító karácsonyi történetére vagy a rendíthetetlen ólomkatona minden akadályt leküzdeni vágyó szerelmére. De sokak kedvence A rút kiskacsa is, amely több más Andersen-meséhez hasonlóan a szenvedő, a kiszolgáltatott, ám figyelemre, megbecsülésre és szeretetre vágyó emberről beszél még akkor is, ha most éppen az állatok világában játszódik a mese története.

A színház kortársdráma-programjának következő állomása ez az ősbemutató, amelyet két kiváló drámaíró jegyez: Szálinger Balázs József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő és Maros András író. Vígjátékukban a híres angol popsztár – Petőfi költeményei hatására – megtanul magyarul, Magyarországra költözik, és itt akar dobosként új életet kezdeni egy kis zenekarban.

Különösen aktuális ez a világhírű zenés darab mint a háború elleni örök kiáltás. Valójában egy bohém New York-i hippitársaság történetét meséli el, akik a vietnami háború ellen emelik fel szavukat a behívóparancs megtagadásával is. A musical szövegének szerzője, Rado szerint a hosszú haj a hippi korszakban a szabad gondolkodás egyik látható jele volt. Minél hosszabb volt valakinek a haja, annál nyitottabb az elméje. – A musicalt ma akár úgy is nézhetjük, hallgathatjuk, mint a barátjáért nagy áldozatot hozó fiatalember megrázó történetét.